KRUMPLIS ÉS TÚRÓS KŐTTES

A tegnap a kőttes palacsintáról beszélgettünk az irodában, Rodica arról regélt, hogy Cristi kollegám anyja mennyire finomra csinálja a rántott krumplis  kelttésztát, másnéven a kőttes palacsintát. Rögtön rávágtam: én is finomra készítem és ezt bebizonyítandó, ma reggel jelentkezem a palacsintával az irodába! Meggyőződésem, hogy senki nem hitte el nekem, mert amikor ma reggel megjelentem a halom forró lapotyával, mindenkinek elakadt a lélegzete. Előszőr a meglepetéstől, később a befalt palacsintától...

Előszőr elkészítettem  a rántott krumplit a szokásos módon, de nem tettem bele pirospaprikát, ez lett a krumplis töltelék, a túróst meg úgy, hogy a brindzába, vagyis a tömlős juhtúróba belekevertem egy szép csokor apróra vágott kaprot. Ennyi.

 A tésztához megkevertem a kovászt: egy pohár meleg vízben feloldottam egy diónyi (25 gramm) friss élesztőt, egy kiskanál cukrot és összekevertem 4-5 kanál liszttel. Meleg helyen duplájára kelesztettem. A cukor segíti az élesztőgombát, hogy hamarabb elkezdje nehéz munkáját, a térfogatnövelést.
 Egy tálba szitáltam egy fél kiló lisztet, megszórtam egy kanál sóval és hozzáöntöttem a kovászt. Lassan elkezdtem fakanállal kevergetni, közben langyos vizet öntögettem hozzá. A dagasztást fakanállal addig folytattam amíg a tészta elvált az edény falától és szép "hólyagos" nem lett. 
Itt előnyben az, akinek van dagasztógépe!
Ne legyen kemény, de lágyra se eresszük a tésztát!

Megszórtam kevés liszttel, letakartam egy konyharuhával és 45-50 perc alatt duplájára kelesztettem.

Akkor lisztezett deszkára borítottam, átgyúrtam a tésztát és másfél tojásnyi darabokra vágtam. Ne felejtsük el állandóan alul-fölül lisztezni, nagyon szeret a deszkára ragadni, utána meg vakarhatjuk a ragacsot.
Kinyújtottam, szép kerekre a bucikat, a közepükre egy kanál tölteléket tettem, majd batyuformára összefogtam a széleit. 

Aztán sodrófával szépen, jó vékonyra kinyújtottam, akkorák lettek mind egy-egy tányér.
Egy serpenyőt felforrósítottam és beleöntöttem egy kanál olajat, pár perc alatt megsütöttem egy finom palacsintát. Ne legyen túl forró a serpenyő és ne felejtsétek, minden palacsinta előtt öntsetek 1 kanál olajat.

Még elmesélném nektek, hogy amíg a palacsinták sültek édesapám ott sertepertélt a konyhába. Amikor eltűntem készülődni, falánkul lecsapott egy hagymás-krumplis palacsintára, alaposan megkente lekvárral és megette. Nem vette észre, hogy a palacsinták már töltve voltak, az ízét  furcsállotta csak kissé... Erről csak ennyit!

Feleim, vegyetek és egyetek!