TÁRKONYOS BÁRÁNYAPRÓLÉK LEVES

Erdélyben nem dívik a sonka Húsvétkor, mi ilyenkor bárányt eszünk. Az idén, mivel nem voltam otthon, hát nem is vásároltam s emiatt valahogy egy hiányérzet maradt bennem, hiábavaló volt, hogy ettem bárányt Nagyilditől.
 Az ünnepek elmúltával, de még az itteni hivatalos román ortodox Húsvét előtt vettem egy adag bárányaprólékot, abból főztem az egyik kedvenc levesemet.
Lássuk a medvét, izé...a bárányt:
Egy bárány aprólékját, szívét, máját, tüdejét megfőztem diszkréten sózott 3 liter vízben egy egészben hagyott hagyma és egy kiskanál szemesbors társaságában.

Amikor a húsok puhák lettek, kivettem őket a főzőléből, amit szitán átszűrtem és visszatettem a tűzre főni. Beleöntöttem fél csésze rizset, az apró kockára vágott belsőségeket, egy marék szárított sárgarépát és addig főztem, amíg a rizs meg nem puhult. 
Az ecetbe eltett tárkonyomból apróra vágtam egy jó csiptnyit s a leveshez adtam egy kanál ecettel együtt.
Három tojássárgát összekevertem másfél deci finom tejföllel és behabartam vele a levest. Egy lobbanás s már húztam is le a tűzről a fazakat.

Feleim, vegyetek és egyetek!

Közlök itt egy kedvenc képet, most készült ez is Húsvétkor, a Hegyen, a napváró kis ketyegő és az ablaküvegen visszatükrözödő túlsó part. Imádom!