Zsenge gyermeklány korom óta nagy tisztelője és hódolója vagyok a tojásnak, minden formájában: keményen vagy lágyan, sütve, főzve és habarva, teljesen mindegy nekem.
Ez a tojásimádatom a gyermekkorból fakad, édesapam tojásraktárban dolgozott! Az ínséges kommunista időkben, amikor a havi fejadag 5, vagy jobb esetben 10 tojás volt, nálunk otthon mindig dőzsölés volt tojásügyben. Ezzel vásároltunk benzint, virág helyett egy karton, vagy ahogy mi mondtuk egy kofrág tojással kedveskedtünk a tanítónéninknek és a háziorvosnak jó napja volt, amikor valamelyikünk megbetegedett, mert akkor az ő családja is extra tojásadaghoz juthatott. A dolog odáig fajult, hogy amikor a bátyámat besorozták katonáékhoz, akkor tojással és házi tyúkkal intézték el a szüleim, hogy Kolozsvárra kerüljön letölteni a nehéz időszakot. Ott persze ismét a tojásnak köszönhetően a leggyengébb feladatokat kapta, sőt gyakran haza is engedték ”pihenni”, a menyasszonya legnagyobb örömere.
A húsvéti locsolóbrigád (már akkor utáltam ezt a népszokást) imádott hozzánk járni, hisz nagy, alabástromfehér kacsatojást festettem tucatszámra szép színesre, vidámra. Abban a hónapban pedig töltött tojás, rakottkrumpli es ”zsidótojás” volt terítéken, orrvérzésig.
Anyukám nem is szólította másképp apukámat, mint ”Öreg Tyúkász” és ”Vén Tojásgyáros”. Még emlegette másképp is, de azt nem teszem nyilvánossé... Soha nem felejtem el, hogy apám ruhájára mindig tintafolt volt kenődve és hajába tyúktoll ragadva, ezzel is jelezve a hovatartozását, valahogy ez volt a mesterségének a címere.
Lássuk hát a kínai tojás receptjét:
Vettem (személyenként) 2 tojást és enyhén ecetes vízben ( jót tesz az, ha reped a tojás) 10 percig főztem. Leszűrtem és hideg vizet csorgatva rá kihűtöttem. Aztán fogtam egy kanalat és mindegyik tojást szépen körbepotyoltam vele, ügyelve, hogy ne válljon le a tojásrol a héj.
Egy edénybe vizet tettem, beleszórtam pár szem szegfűszeget, egy kis csillagánizst (elhagyható), egy jó deci szójaszószt és egy kanál Bio Indian Chait a Demmers Teehaus-tól. Használhattok bármilyen feketeteát. A fűszeres lébe tettem a tojásokat és lassú forralással egy órát főztem őket.
Jól hangzik? Biza, ráadásul nagyon, nagyon finom is. Az egyik tojást meg is ettem uzsonnára, csak úgy kenyér nélkül, hisz tudjátok már, edzek a fogyókúrára.
A tyúkanyós tojástartót Anm-tól kaptam pár évvel ezelőtt, már nem emlékszem milyen alkalomra, kedves, vidám színfolt a konyhámban és nagyon praktikus témasz lágytojás evésekor.
Ez a tojásimádatom a gyermekkorból fakad, édesapam tojásraktárban dolgozott! Az ínséges kommunista időkben, amikor a havi fejadag 5, vagy jobb esetben 10 tojás volt, nálunk otthon mindig dőzsölés volt tojásügyben. Ezzel vásároltunk benzint, virág helyett egy karton, vagy ahogy mi mondtuk egy kofrág tojással kedveskedtünk a tanítónéninknek és a háziorvosnak jó napja volt, amikor valamelyikünk megbetegedett, mert akkor az ő családja is extra tojásadaghoz juthatott. A dolog odáig fajult, hogy amikor a bátyámat besorozták katonáékhoz, akkor tojással és házi tyúkkal intézték el a szüleim, hogy Kolozsvárra kerüljön letölteni a nehéz időszakot. Ott persze ismét a tojásnak köszönhetően a leggyengébb feladatokat kapta, sőt gyakran haza is engedték ”pihenni”, a menyasszonya legnagyobb örömere.A húsvéti locsolóbrigád (már akkor utáltam ezt a népszokást) imádott hozzánk járni, hisz nagy, alabástromfehér kacsatojást festettem tucatszámra szép színesre, vidámra. Abban a hónapban pedig töltött tojás, rakottkrumpli es ”zsidótojás” volt terítéken, orrvérzésig.
Anyukám nem is szólította másképp apukámat, mint ”Öreg Tyúkász” és ”Vén Tojásgyáros”. Még emlegette másképp is, de azt nem teszem nyilvánossé... Soha nem felejtem el, hogy apám ruhájára mindig tintafolt volt kenődve és hajába tyúktoll ragadva, ezzel is jelezve a hovatartozását, valahogy ez volt a mesterségének a címere.
Lássuk hát a kínai tojás receptjét:
Vettem (személyenként) 2 tojást és enyhén ecetes vízben ( jót tesz az, ha reped a tojás) 10 percig főztem. Leszűrtem és hideg vizet csorgatva rá kihűtöttem. Aztán fogtam egy kanalat és mindegyik tojást szépen körbepotyoltam vele, ügyelve, hogy ne válljon le a tojásrol a héj.
Jól hangzik? Biza, ráadásul nagyon, nagyon finom is. Az egyik tojást meg is ettem uzsonnára, csak úgy kenyér nélkül, hisz tudjátok már, edzek a fogyókúrára.
A tyúkanyós tojástartót Anm-tól kaptam pár évvel ezelőtt, már nem emlékszem milyen alkalomra, kedves, vidám színfolt a konyhámban és nagyon praktikus témasz lágytojás evésekor.
Feleim, vegyetek es egyetek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése