Tudom, hogy furcsának tűnik ez az ízkombináció, de higyjétek el nekem, lekvár nélkül az egész nem más mint egy banális étel. Gondoljátok csak el, mennyire finom a sajt gyümölccsel.
Ha néha bevetődök egy jobb szállodába megéjszakázni, akkor reggelire a svédasztalról mindig a gyümölcsöt és a sajtot viszem. Két okból: az egyik az, hogy úgy tűnjön "a kis bögyös" egészségesen táplálkozik, a másik pedig, mert pukkadásig szeretem enni magamat finom sajtokkal, gyümölcsökkel. Felőlem a szalámigyárak lehúzhatják a redőnyt!
Hogy ezt leírtam, jöttem rá, hogy egyre ritkábban tévedek be többcsillagos szállóhelyekre, csak nosztalgiával tudok visszaemlékezni arra, amikor Ingeborg barátnőm munkába menet irigykedve tekergette a nyakát a Duna parti szálloda felső emeleti ablakaira, ahol jómagam dőzsöltem. Hja, változnak az idők, azóta én már a nyakamat sem tudom tekergetni, az isiász miatt és arról, hogy több csillag meg már szó sem lehet...
Erről a receptről meg ne átalljátok megírni a véleményeteket, keservesen megizzadtam, amíg rájöttem, hogyan lehet megjegyzéseket fűznötök a receptjeimhez. Szól ez mindazoknak, akik ezt eddig nem tudták megtenni (végül az én hibám miatt, valahogy bekapcsolva maradt a spamszűrőm), szeretettel és némi félelemmel vegyes aggódalommal várom a megjegyzéseiteket, csak állítsátok be a megfelelő rubrikát és hajrá! Állok elébe!
Íme a sajtszuflé receptje:
Elkészítettem egy besamelmártást: 10 dkg vajat olvadásig hevítettem, belekevertem három kanál lisztet, picit hagytam, amíg felhabzott az egész, aztán felöntöttem egy deci főzőtejszínnel és 3 deci hideg tejjel, sóztam, borsoztam és kevergetve besűrítettem. Ne féljetek, előszőr picit csomósnak fog tűnni az egész, kevergessétek kitartóan, mert selymes lesz és sima. Jó ha ezt a műveletet egy kisebb méretű habverővel teszitek. Aztán a tűzről lehúzva belekevertem 10 dkg gorgonzola sajtot (bármilyen aromás, olvadós sajt finom bele, a kéksajttal egyenesen mennyei), pici vágott zölpetrezselymet és amint kissé meghűlt, egyenként 4 tojás sárgáját. Petrezselyem helyett reszeljetek bele kevés szerecsendiót, azzal az igazi. A tojások fehérjét pikk-pakkra felvertem jó keményre, pici sóval és lazán beleforgattam a sajtos masszába. Kivajazott-lisztezett tűzálló csészékbe öntöttem (6 lett belőle) és tepsire helyeztem őket. A tepsibe 2 ujjnyi magasan vizet öntöttem és körülbelül 25 percig sütöttem előmelegített sütőben, addig amíg szépen megemelkedtek és piros lett a kalapkajuk.
Az ajtót ne nyitogassátok, mert összeesik még tálalás előtt! Hagyjátok meg magatoknak ezt a luxust pont tálalás előtt 3 perccel, amikor a legjobban fáj a kudarc!
Ha a szuflét hamarább elkészítettétek és annak rendje s módja szerint összeesett, tegyétek pár percre forró sütőbe, általában az segít megmenteni a szégyntől. Jó, a szégyen enyhe túlzás, de a felélesztési módszer az tuti.
Magam készítette ribizlizselével fogyasztottam, Kiwy-Strawbery gyümölcsteát ittam mellé.
Ha néha bevetődök egy jobb szállodába megéjszakázni, akkor reggelire a svédasztalról mindig a gyümölcsöt és a sajtot viszem. Két okból: az egyik az, hogy úgy tűnjön "a kis bögyös" egészségesen táplálkozik, a másik pedig, mert pukkadásig szeretem enni magamat finom sajtokkal, gyümölcsökkel. Felőlem a szalámigyárak lehúzhatják a redőnyt!
Hogy ezt leírtam, jöttem rá, hogy egyre ritkábban tévedek be többcsillagos szállóhelyekre, csak nosztalgiával tudok visszaemlékezni arra, amikor Ingeborg barátnőm munkába menet irigykedve tekergette a nyakát a Duna parti szálloda felső emeleti ablakaira, ahol jómagam dőzsöltem. Hja, változnak az idők, azóta én már a nyakamat sem tudom tekergetni, az isiász miatt és arról, hogy több csillag meg már szó sem lehet...
Erről a receptről meg ne átalljátok megírni a véleményeteket, keservesen megizzadtam, amíg rájöttem, hogyan lehet megjegyzéseket fűznötök a receptjeimhez. Szól ez mindazoknak, akik ezt eddig nem tudták megtenni (végül az én hibám miatt, valahogy bekapcsolva maradt a spamszűrőm), szeretettel és némi félelemmel vegyes aggódalommal várom a megjegyzéseiteket, csak állítsátok be a megfelelő rubrikát és hajrá! Állok elébe!
Íme a sajtszuflé receptje:
Elkészítettem egy besamelmártást: 10 dkg vajat olvadásig hevítettem, belekevertem három kanál lisztet, picit hagytam, amíg felhabzott az egész, aztán felöntöttem egy deci főzőtejszínnel és 3 deci hideg tejjel, sóztam, borsoztam és kevergetve besűrítettem. Ne féljetek, előszőr picit csomósnak fog tűnni az egész, kevergessétek kitartóan, mert selymes lesz és sima. Jó ha ezt a műveletet egy kisebb méretű habverővel teszitek. Aztán a tűzről lehúzva belekevertem 10 dkg gorgonzola sajtot (bármilyen aromás, olvadós sajt finom bele, a kéksajttal egyenesen mennyei), pici vágott zölpetrezselymet és amint kissé meghűlt, egyenként 4 tojás sárgáját. Petrezselyem helyett reszeljetek bele kevés szerecsendiót, azzal az igazi. A tojások fehérjét pikk-pakkra felvertem jó keményre, pici sóval és lazán beleforgattam a sajtos masszába. Kivajazott-lisztezett tűzálló csészékbe öntöttem (6 lett belőle) és tepsire helyeztem őket. A tepsibe 2 ujjnyi magasan vizet öntöttem és körülbelül 25 percig sütöttem előmelegített sütőben, addig amíg szépen megemelkedtek és piros lett a kalapkajuk.
Az ajtót ne nyitogassátok, mert összeesik még tálalás előtt! Hagyjátok meg magatoknak ezt a luxust pont tálalás előtt 3 perccel, amikor a legjobban fáj a kudarc!
Ha a szuflét hamarább elkészítettétek és annak rendje s módja szerint összeesett, tegyétek pár percre forró sütőbe, általában az segít megmenteni a szégyntől. Jó, a szégyen enyhe túlzás, de a felélesztési módszer az tuti.
Magam készítette ribizlizselével fogyasztottam, Kiwy-Strawbery gyümölcsteát ittam mellé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése