Róóóhóóóhóóókaaagooombba!!!!
A Hegyre autókázva megálltunk az út szélén rókagombát áruló cigányasszonynál. Miután sikeresen lealkudtam (amúgy 2 szóból) majdnem felére a kért árat, ami még így is borsos volt, lemérettem vele 2 kilót. Ugye, ha lúd, vagyis gomba, akkor legyen kövér, másnéven sok. A barnaképű, nagyon, nagyon sunyin mosolygó fogatlan asszony előkapott egy kézi, olyan horgászmérleget, amire rá kell akasztani a mérnivalót és lemért 2 kiló gombát. Rögtön láttuk, hogy az nincs még 1 kiló sem, de elhatároztuk, hogy még így is kell nekünk s miután közöltem a becstelen árussal, hogy tudom, hogy átvert, tovább robogtunk az úticélunk felé.
Jó embereket a sors is segíti, másnap Anutza néni hozott nekünk még egy kilónyit, így elkészült a hatalmas lábos gombapaprikás, amit forró puliszkával ettünk.
Mivel én tényleg 2 kiló gombát főztem meg, a leírást azért mégis csak 1 kilóról írom, aki többet főz, duplázza meg a mennyiséget.
A képen Anutza néni, amint nekiindul a hegyoldalnak áfonyát szedni, aztán áfonya helyett gombával visszatérni...
Íme a gombaparikás:
Felkockáztam 2 fej vöröshagymát, majd megsóztam és megdinszteltem kevés olajon. Amikor már kezdett puhulni, hozzáadtam egy nagyon apróra vágott zöldpaprikát, majd befejeztem a párolást.
Közben alaposan megtisztítottam a tűlevelektől és a mohától a rókagombát, alaposan megmostam és szűrőben jól lecsepegtettem. Amúgy nem szerettem volna mosni a gombát, de annyi volt benne a tűlevél, hogy esélyem sem volt rá.
A megtisztított gombát beszórtam a hagymás lábosba, picit sóztam, majd lefedtem, néha-néha megkevergettem.
Úgy összeesett, hogy szinte megijedtem! Kiengedte a levét és abban rotyogott tovább.
A megpuhult gombát megborsoztam, megpirospaprikáztam, majd behabartam másfél kanál lisztből és 3 dl tejjel készült habarással. Amikor a szaft rotyogni kezdett még pótoltam a folyadékot kevés tejjel, majd 5 perc múlva hozzáadtam egy hatalmas csokor felaprított zöldpetrezselymet és 3 dl finom tejfölt. Még egyet hagytam rottyanni, majd lezártam alatta a tüzet. Puliszkával tálaltam, mindenkinek nagyon ízlett, sőt, haza is hoztam belőle.
A Hegyre autókázva megálltunk az út szélén rókagombát áruló cigányasszonynál. Miután sikeresen lealkudtam (amúgy 2 szóból) majdnem felére a kért árat, ami még így is borsos volt, lemérettem vele 2 kilót. Ugye, ha lúd, vagyis gomba, akkor legyen kövér, másnéven sok. A barnaképű, nagyon, nagyon sunyin mosolygó fogatlan asszony előkapott egy kézi, olyan horgászmérleget, amire rá kell akasztani a mérnivalót és lemért 2 kiló gombát. Rögtön láttuk, hogy az nincs még 1 kiló sem, de elhatároztuk, hogy még így is kell nekünk s miután közöltem a becstelen árussal, hogy tudom, hogy átvert, tovább robogtunk az úticélunk felé.
Jó embereket a sors is segíti, másnap Anutza néni hozott nekünk még egy kilónyit, így elkészült a hatalmas lábos gombapaprikás, amit forró puliszkával ettünk.
Mivel én tényleg 2 kiló gombát főztem meg, a leírást azért mégis csak 1 kilóról írom, aki többet főz, duplázza meg a mennyiséget.
A képen Anutza néni, amint nekiindul a hegyoldalnak áfonyát szedni, aztán áfonya helyett gombával visszatérni...
Íme a gombaparikás:
Felkockáztam 2 fej vöröshagymát, majd megsóztam és megdinszteltem kevés olajon. Amikor már kezdett puhulni, hozzáadtam egy nagyon apróra vágott zöldpaprikát, majd befejeztem a párolást.
Közben alaposan megtisztítottam a tűlevelektől és a mohától a rókagombát, alaposan megmostam és szűrőben jól lecsepegtettem. Amúgy nem szerettem volna mosni a gombát, de annyi volt benne a tűlevél, hogy esélyem sem volt rá.
A megtisztított gombát beszórtam a hagymás lábosba, picit sóztam, majd lefedtem, néha-néha megkevergettem.
Úgy összeesett, hogy szinte megijedtem! Kiengedte a levét és abban rotyogott tovább.
A megpuhult gombát megborsoztam, megpirospaprikáztam, majd behabartam másfél kanál lisztből és 3 dl tejjel készült habarással. Amikor a szaft rotyogni kezdett még pótoltam a folyadékot kevés tejjel, majd 5 perc múlva hozzáadtam egy hatalmas csokor felaprított zöldpetrezselymet és 3 dl finom tejfölt. Még egyet hagytam rottyanni, majd lezártam alatta a tüzet. Puliszkával tálaltam, mindenkinek nagyon ízlett, sőt, haza is hoztam belőle.
Feleim, vegyetek és egyetek!
S miután jóllaktatok, fogadjatok egy pohár égből csorgó hideg sört.
Jajj de nagyon szeretem,sajnos az idén még nem sikerült szednem róka gombát.De augusztusban újra megyünk az őrségbe talán akkor!(nagyon remélem:))
VálaszTörlésA rókagombának nincsen párja! Sajnos, mág nem találatm meg a módját a tartósításának...
TörlésFagyasztva vagy szárítva. Úgy a legigazibb.
VálaszTörlésAmúgy mi szoktunk gombát üvegbe is eltenni, recept nálam.
Fagyasztva keserű, nem szeretem, szárítva nem hallottam róla, receptet megnézem, köszi!
TörlésNem mertem volna megvenni az útszéli cigányasszonytól a gombát. Egyébként a rókagombának párja nincs.
VálaszTörlésIsmerem a rókagombát, egy fajta van csak, amivel összetéveszthetjük, az meg nem mérgező. Amúgy tényleg nincsen párja!
Törlés