Először beszereztem a hozzávalókat: egy szilikon bonbonformát, egy cukorhőmérőt, egy ecsetet (vagyis 4-et!), egy spaklit (nagyot néztek, mikor mondtam mire kell), egy habkártyát, egy kisebb lábost meg egy üvegtálat, ami tökéletesen passzolt rá.
A tudást és az ihletet a Gesztenye-bonbon mánia és a Praliné Paradicsom blogok íróitól kaptam. Köszönöm nekik!
Hozzávalók:
- 15 dkg 85%-os csokoládé
A töltelékhez:
- 7 dkg fehér csokoládé
- 2 kanál tejszín
- 3 cl limoncinó likőr
- 1 kiskanál zselatin
Először elkészítjük a tölteléket: a feltördelt fehércsokit vízgőz fölött, folytonosan kevergetve felolvasztjuk, hozzáadjuk a tejszínt és a likőrt, amelyben előzőleg elkevertük a zselatint. Forrósodásig melegítjük, majd levesszük a tűzről és kihűtjük.
A csoki 3/4-ét feltördeljük és vízgőz fölött folytonosan kevergetve felolvasztjuk vigyázva, ne legyen forróbb mint 46 fok Celsius. Akkor levesszük a tűzről és hozzáadjuk a többi felaprított csokoládét. Folyton kevergetve visszahűtjük 32 fokra.
A bonbon üregébe kiskanállal belekanalazzuk a meghűlt krémet, majd ismét hűtőbe tesszük legalább 10 percre.
Végezetül a maradék csokit ismét 32 fokra melegítjük, rákenjük a bonbonokra, a töltelékre, spaklival lehúzzuk a fölösleges csokoládét, majd minimum egy órára visszatesszük hidegre.
Ennyi az egész, de őszintén bevallom nektek, rettenetesen izgultam, mi lesz belőle és sajnos több hibát is elkövettem: kissé túlhevítettem a csokit, a töltelékből túl sokat tettem, emiatt nehéz volt rákenni a nem kellőképpen visszamelegített csokit. Ezektől a nem követendő példáktól eltekintve, fantasztikusan finom bonbonokat sikerült készítenem, amelyek ráadásul elég fényesek és viszonylag épek lettek. No, de majd a következő sokkal jobb lesz, ígérem.
A fentebb leírt hibákat kiküszöbölve kedvet kaptam hozzá, ezentúl én magam fogom készíteni a bobonokat!
Feleim, vegyetek és egyetek!
milyen szépek! Ildi, én csak azt kérdezném, úgy mint aki soha nem csinált még ilyet, hogy a csokit vissza lehet melegíteni? Azt hittem a temperált csoki addig jó amíg dolgozol vele, és utána kuka. Ezek szerint vissza lehet őket olvasztani? Köszi
VálaszTörlésA "talpaláshoz", a lezáráshoz visszamelegítettem (sajnos nem eléggé), de utána a maradék sem lesz kuka, a következő csokiba lesz töltelék :-). Amúgy hidd el, könnyebb, mint gondoltam.
Törlésköszi Ildi! Kipróbálom, ígérem :-)
TörlésIldikó!
VálaszTörlésNagyon szépek lettek.
Egy kis kiigazítás a temperáláshoz. Én 45-46 foknál nem melegítem tovább, amikor hozzáadom a megmaradt csokoládét, akkor keverem és 28 fokig viszem le, majd ismét visszamelegítem 31-32 fokra. Ez majd a polikarbonát formában készülő bonbonnál lesz fontos.
A talpaláshoz én már nem mindig temperálom újra a csokit, de azt is vissza kell melegíteni,mert akkor nem tudod szépen rátenni a töltelékre:-))
Köszönöm szépen! Mint írtam, sajnos én elsőre túlforrósítottam, 50 fok fölé :-(, rettentően izgultam, ideges lettem, ezért szinte alig vártam, hogy lehűljön, de nem hűtöttem le eléggé, aztán meg amikor talpaltam már nagyon hideg volt. No, de majd a következő!
TörlésIldi, tökéletes, ha simán visszahűtöd 32 fokra beoltásnál a csokit! A beoltás ebből a szempontból ugyanúgy történik, mint a porított kakaóvajnál, csak márványlapos temperálásnál hűtjük vissza és melegítjük fel. De a képeidről nyilvánvaló, hogy a csokid jól lett temperálva :)
VálaszTörlésKöszi, Zsuzsi a tanácsokat, már készülök a következőre!
TörlésElső próbálkozásra kitűnőek lettek. Ezt már nem is lehetett volna jobban megcsinálni! Szuper bon-bonok! Vennék belőle biztos! :o)
VálaszTörlésKöszönöm, az a likőrkrém mennyei volt!!! Ez a jó a bonbonkészítésben, olyan ízűt eszünk amilyent csak akarunk.
TörlésInycsiklandozo! Bravo Ildiko!
VálaszTörlésKöszi, Ilda!
Törléselső nekifutásra nagyon jól néznek ki! Csak így tovább!!!
VálaszTörlésKöszi, Kinga, azóta túl vagyok már egy pár bonbonon, de még mindig vannak hiányosságaim. De megéri, ha nem is tökéletesen szépek, de nagy sikerélményt adnak, meg persze nagyon finomak :-)
Törlés