Vinettás zakuszka (alaprecept)

Amikor zakuszkát főzök mindig édesanyám és gondoskodása a népes családjáról jut az eszembe. Nem kis feladat volt sem akkor, sem most 6 embert minden nap jóllakatni, akkor azért mert nem volt mit vásárolni, most meg azért mert nincs miből vásárolni. 
Minden esetre az idei ősz hatalmas zöldség, gyümölcs választékot hozott, olcsó termékekkel, szinte többe került az üveg mint amit bele töltöttem. Éppen ezért igyekeztem mindenbol egy kicsit félretenni a télre. Nem is annyira mert télen nincs mit vásárolni, inkább azért mert így láttam otthonról, így szoktam meg. 
Szent Kleofás, öregszem, már "szokásaim" vannak!

Úgy 5 kilónyi kápiapaprikát megsütöttem, megpucoltam, leturmixoltam, ijesztő mennyire összeesik. 5 kg vinettát  szépet, dundit megsütöttem, meghámoztam, összedaraboltam. Ez nagyjából egy jó hosszú péntek délutánt elvett, ezért a többi munkát  szombatra halasztottam. Reggel, mivel a zöldségaprítom kipurcant, sűrű zokogások között késsel felaprítottam  2,5 kg hagymát, amit aztán úgy 7 dl olajon meg is dinszteltem. Aztán ráöntöttem a paprikapasztát, a vinettát, 1,5 l paradicsomlevet, sót, borsot, 6-8 babérlevelet és türelemmel, gyakori kevergetésekkel megfőztem. Tiszta üvegek, vizes dunszt, száraz dunszt és kamrapolc.  

Két hét múlva hatalmas robbanás rázta meg a konyhát, egy üveg zakuszkán nem volt etans a kupak, emiatt  erjedésnek indult és a keletkező gázok kinyomták a plafonra a kencét. Biztos ami biztos alapon sűrű anyázás és szitkozódás közben átfőztem, átdunsztoltam az egész adagot. Igy jár az aki zakuszkát főz!