Palacsintát sütöttem a klasszikus módon 2 egész tojásból, csipet sóból, fél liter tejből, kanál olajból és annyi lisztből, amennyiből a massza tökéletes vastagságú lett. Se nem híg, se nem sűrű. Sütés előtt hűtőben pihentettem a palacsintatésztát legalább egy órát.
Az ordát a juhnyáj tulajdonosának a feleségétől, a csobánnétól kaptam a hétvégén, amikor náluk jártunk, akkor főzte hatalmas üstben az udvar közepén. Hosszú, nagy fakanállal keverte a gőzölgő savót, mintha a pokolban jártunk volna, pára csapott ki belőle, a körülötte csipegető tyúkok hangos kárálással kapirgáltak mellette. Miután befejezte az ordával való munkát minket is asztal köré terelt. Mindenkinek azt kívánom, legalább egyszer az életben legyen alkalma egy ilyen uzsonnához: friss, édes telemea (másképp feta), friss juhsajt, arasznyi vastag füstölt szalonna és a kertből frissen szedett hatalmas paradicsom, roppanós zöldpaprika. S mind ehhez rézüstben főtt szilvapálinka s savanykás, könnyed asztali bor.Mindez a szőlőlugas alatt...
Otthon az ordát, lehetett úgy bő fél kiló, összekevertem 10 dkg cukorral, egy citrom reszelt héjával, 3-4 kanál tejföllel és egy csokor apróra vágott kaporral.
A nagy melegre való tekintettel nem akartam tojással keverni az ordát, s hogy mégis összeálljon, használtam a tejfölt.
A friss kapor elengedhetetlen része az ordás palacsintának (s általában az ordának), habár gyermekkoromban ki tudtak volna kergetni a világból vele, most értékelem az aromáját.
Megtöltöttem a palacsintákat a túrós krémmel, de tálalni már a paradicsomlekvárommal tálaltam, ami közben átment pár tesztelésen s finomnak nyilváníttatott. Hurrrááá!
Az orda édessége tökéletesen keveredett a paradicsomlekvár pikáns aromájával.
Feleim, vegyetek és egyetek!
Húúú , ezt nagyon meg kóstolnám!És irigykedek a fini uzsonnáért is:))
VálaszTörlésArra az uzsira még én is beneveznék legalább egyszer, de ugye az ordás palacsinta sem volt kutya...:-)
Törlés