Már elvonási tüneteim voltak, pár napja nem posztoltam. Főzni főztem, nem is keveset, de mind olyanokat ismételtem meg (közkívánatra), amiket az elmúlt hetekben készítettem: olívabogyós nyelvet, húsos pitét, gyömbéres-körtés pitét, ischlert (most szép lett a csokimáz).
A tegnap, legnagyobb örömömre, amint a Széchenyi téri piac körül oldalogtam az őstermelők között, a szemembe ötlött egy halom martilapu. Soha nem készítettem, de emlékeim közt élt, amint apai nagyanyám a martilapuról beszél, nekem meg annyira tetszett ez a szó. Gyorsan magamhoz szorítottam 4 szép, 10-es csokrú martilaput és fülig érő vigyorral hazaügettem velük.
Otthon előkészítettem a töltött martilapu hozzávalóit és első lépésben lefényképeztem nektek. Hadd lássátok milyen volt előtte is.
Összekevertem egy tálban 40 dkg darált csirkehúst egy bögre megmosott, lecsepegtetett kukoricakásával, egy csokor apróra vágott kaporral, egy felaprított zöldhagymával, egy fokhagymával, egy egész tojással, sóztam, borsoztam, tettem bele pici chilit is.
A martilapu leveleket megmostam, lobogó vízbe mártottam 1 percig, leszűrtem.
Megtöltöttem a leveleket pont úgy mint a káposztát, a különbség csak a méret volt.
Lábasba tettem a töltelékeket szépen, egymás mellé, megszórtam apróra vágott sóskával és leöntöttem annyi paradicsomleves, sós vízzel, amennyi ujjnyira ellepte.
Puhulásig főztem, néha meg meg ráztam a fazakat, nem kevertem, hogy ne törjenek össze a "galuskáim".
Tejföllel, friss zsemlével ettem.
A tegnap, legnagyobb örömömre, amint a Széchenyi téri piac körül oldalogtam az őstermelők között, a szemembe ötlött egy halom martilapu. Soha nem készítettem, de emlékeim közt élt, amint apai nagyanyám a martilapuról beszél, nekem meg annyira tetszett ez a szó. Gyorsan magamhoz szorítottam 4 szép, 10-es csokrú martilaput és fülig érő vigyorral hazaügettem velük.Otthon előkészítettem a töltött martilapu hozzávalóit és első lépésben lefényképeztem nektek. Hadd lássátok milyen volt előtte is.
Összekevertem egy tálban 40 dkg darált csirkehúst egy bögre megmosott, lecsepegtetett kukoricakásával, egy csokor apróra vágott kaporral, egy felaprított zöldhagymával, egy fokhagymával, egy egész tojással, sóztam, borsoztam, tettem bele pici chilit is.
A martilapu leveleket megmostam, lobogó vízbe mártottam 1 percig, leszűrtem.
Megtöltöttem a leveleket pont úgy mint a káposztát, a különbség csak a méret volt.
Lábasba tettem a töltelékeket szépen, egymás mellé, megszórtam apróra vágott sóskával és leöntöttem annyi paradicsomleves, sós vízzel, amennyi ujjnyira ellepte.
Puhulásig főztem, néha meg meg ráztam a fazakat, nem kevertem, hogy ne törjenek össze a "galuskáim".
Tejföllel, friss zsemlével ettem.
Feleim, vegyetek és egyetek!
De szeretném én ezt!Soha életemben nem ettem még martilapuból készült ételt. Már épp írni akartam mohóságomban, hogy hol találtál szennyezetlen martilaput, de továbbolvasva megvilágosítottál! Szépséges tányérod és bögréd van.
VálaszTörlésKöszi Babett, néha még kapni martilaput meg egyéb finomságokat idős embereknél a piacunk környékén. Dirrekt vadászom őket. A tányért és a bögrét is "vadásztam".
Törlés