Ennél a receptnél nincs mit magyarázzak, ezt pontosan úgy készítettem el, mint ahogy a Gelfix 2:1 zacskó útmutatásai irányítottak, azzal a különbséggel, hogy mielőtt levettem volna a tűzről a fazakat, hozzákevertem kilónként egy kanál balzsamecetet. Ez a trükk hihetetlen aromát ad a lekvárnak, megéri kipróbálni.
Cseresznyemagozás közben volt időm elmélkedni, eszembe jutott amikor Bernivel és a kutyás csapattal a lakónegyed melletti gyümölcsösben sétáltunk hétvégenként. A kis rumos üveg valamelyikünk zsebében, egy-egy szendvics a hátizsákunkban és csak mentünk, mentünk, közben meg jobbra-balra tekingettünk, rettegve a cseresznycsősztöl. Persze, hogy elkapott minket, városi puhányokat szobadísz kutyáinkkal. Lesütött fejjel nyitogattuk egyenként a tarisznyáinkat: nyoma sem volt az érett gyümölcsnek benne. Az őr csak vakargatta a borostás állát, aztán értékelve a "becsületességünket" megengedte, hogy büntetlenül távozzunk, sőt, cseresznyeszedésre is zöld utat adott. Kétpofára ettük a piros bogyókat, alig tudtunk hazavánszorogni, úgy jóllaktunk tőle. Soha vissza nem térő csodálatos idők, mennyire nem tudtuk ezt akkor értékelni...
De most nézzétek ezt a pazar balzsamecetes cseresznyelekvárt, csodálatos reggeli, uzsonna egy csésze Cherry teával.
Feleim, vegyetek és egyetek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése