2012. június 23., szombat

TÖKÖS PIZZA, TÖRÖK AYRAN és sztori

A 90-es évek legvégén egy Daciával , sátrakkal, útikönyvekkel és rengeteg bátorsággal Törökországba autóztunk. Életem első nagyon külföldi vakációja volt, a zsebemben 1000 német márka, a szívemben egy hatalmas szerelem, az eszemben egy olthatatlan kiváncsiság egy különleges, sosemlátott ország iránt. Hosszú lenne elmesélni az 5000 km-es viszontagságos, de csodálatos 20 napos nyaralásunkat, nem is fogom,  ennek az emléke halványodott már, de amúgy mindig a szívemben marad. 




Mielőtt elindultunk volna, a tapasztaltabbak a  lelkünkre kötötték, hogy semmi esetben se igyunk csapvizet. Így tonnaszámra vásároltuk az ízetlen palackozott vizet és valamilyen török gyártmányú ragacsos, citromos üdítőt. A nagy mennyiségű folyadékbevitel ellenére folyamatosan szomjasak voltunk. 


Ekkor, szinte véletlenszerűen rátaláltunk az ayranra, egy út melletti bodegában, ahol a járdán üldögélő szakállas török öregember szürcsölgette és szívből kínálgatta nekünk. Ez a sózott, vizezett, jégkockával tálalt joghurt lett aztán a megmentőnk az út hátralevő részén. Az ayran lehűtött és nem voltunk többé szomjasak. Mondanom sem kell, hogy végül csapvizet is ittunk, nem is keveset és gyomormérgezést már csak hazafele jövet, a román tengerparton elfogyasztott majonézes szendvicstől kaptunk. Emiatt, már közel az otthonunkhoz, kénytelenek voltunk meghosszabbítani a vakációt és egy szállodai szobában lábadozni még 2 napot, amíg haza nem tudtunk utazni.

 Az ayrant pedig próbáljátok ti is  ki!



Nézzük azt a pizzát: 
Elkészítettem a kovászt 1,5 dkg élesztőből, fél csésze langyos vízzel, pici cukorral és pár kanál liszttel. Amikor felfutott, összekevertem és alaposan kidagasztottam 1,5 bögre liszttel, kiskanál sóval, kanál olajjal és annyi langyos vízzel, hogy rugalmas, selymes tésztát kaptam. Letekartam és duplájára kelesztettem.
Egy sütőpapíros tepsibe borítottam, megszórtam liszttel és az ujjaimmal szépen széthúzgáltam, kinyújtottam.
Jó vastagon megkentem paradicsomszósszal, beborítottam vékonyra szeletelt paprikával, hagymával, paradicsommal és végezetül tökkel, aprított petrezselyemzölddel.




A paradicsomszószhoz turmixolt paradicsomot, oreganót, sót, borsot, pici cukrot addig főztem, amíg besűrűsödött. Helyettesíthetitek ketchuppal.
Nagyon forró sütőbe toltam, de mielőtt kész lett volna sajtot reszeltem rá és készre sütöttem.
A forró pizzát jéghideg ayrannal tálaltam.




Az ayrant így készítettem: 2 pohár jó minőségű joghurtot botmixerrel felhabosítottam, ztam és apránként hozzákevertem 3 pohár hideg vizet. 


Feleim, vegyetek és egyetek!

8 megjegyzés:

  1. De vagi :)))) az ayran sos es megis csititjs a szomjat... Hm erdekes....
    Nagyon erdekes a storyd...ki volt a szerelmed? Es jok a kepeid...szep barna voltal.... Nem tudnal osszehozni egy klubot? Ahol egy heten egyszer osszeultok es elfogyasztjatok a finomsagaod es elmondod a hozzafuzodo sztorit :)))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon rég volt, már nem emlékszem ki volt a szerelmem...Virtuálisan mindenki a vendégem lehet, vagy akár elkészítheti maga az ételeket!

      Törlés
  2. Hasonló élménnyel tértünk mi is haza 86-ban,szintén Romániában kapta el gyerkőcöm a fertözést Orvost alig találtunk,mivel nem igen akartak segiteni,hogy Magyarok vagyunk.No de rég,volt,és valóban haloványodnak az emlékek:)A pizzád guszta lett nagyon:)))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. 86 ban, ó, amikor még a kő is lágy volt...Köszi, a pizzát megettük!

      Törlés
  3. szeretem az ayrant nagyon, a story meg varazslatos...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Amióta nagy a kánikula, minden nap készítek. A sztori??? Hát az tényleg varázslatos volt, nemde?

      Törlés
  4. latom van meg 1 ilda,
    szoval en lennel a nagy betus :)))

    VálaszTörlés