PULYKAKOCSONYA

Nagy kedvenc a kocsonya, igaz, évente maximum háromszor főzők,  egy ideig olyankor betelek vele. Ebben a forró nyárban, az utamba eső hentesbolt mellett elhaladva, vágyakozva tekintettem a kajla fülű disznófej felé, ami a lábacskák mellett csücsült az üvegvitrin alatt. Mégis, úgy döntöttem, nem fogok kocsonyázni, túl nehéz és tömény étel ilyen kánikulában. S akkor eszembe jutott, pulykahúsból is lehet kocsonyát főzni, majdnem ugyanolyan mint a 
disznókocsonya.

Vásároltam hát 2 szép pulykaszárnyat, megmostam és felöntöttem annyi vízzel, amennyi majd 2 centivel ellepte. Mivel nem volt otthon, csak szárított leveszöldségem, hát abból tettem egy jó marékkal, amúgy vághattok hozzá sárgarépát, petrezselyemgyökeret, zellergumót. Módjával sóztam, beleszórtam kiskanál egészborsot,  egy babérlevelet, 3 cikk fokhagymát, kisebb fej vöröshagymát (hámozás nélkül, csak megmosva).
Nagyon lassú tűzön (alig csinált így, hogy plutty-plutty) legalább 3 órát főztem.
Amikor a hús olyan puha volt, hogy szinte leesett a csontról, akkor kiszedtem a főzőléből, kihűtöttem és tálkákba szedtem , csont és bőr nélkül.
A főzőlevet leszűrtem, 1 liter volt,  belekevertem 5, előzőleg vízbe áztatott zselatinlapocskát, majd a húsokra öntöttem.
Másnap reggelig hűtőbe tettem megdermedni, amikor is a tetejére felszállt zsiradékot eltávolítottam róla, tányérra borítottam és ecetes hagymával tálaltam. Akinek nincs, az eheti citrommal, ecettel meglocsolva.
Yummmy!!!

Feleim, vegyetek és egyetek!